Akadnak olyan adósok, akiknek a válság előtt 50 ezer forint volt lakáshitelük törlesztő részlete, míg most ez közelíti a 100 ezer forintot. A kormány által dobott mentőöv sok esetben pedig egyáltalán nem segít. A hitelesek "elvesznek a pénzügyi útvesztőben": nem értik, miért emelkedett meg drasztikusan a törlesztő részletük, és nem tudják milyen lehetőségeik vannak

Habár a bankok most már a szerződésmódosítások után nem számítanak fel külön díjat, az az adós például aki nem tudja meghosszabbíttatni futamidejét, akinek már így is eléri a 35 évet, de azoknak sem biztos, hogy megéri ez a lépés, akiknek esetleg rövidebb a futamidejük a maximálisnál.

Kérheti esetleg a megszorult ügyfél a törlesztés felfüggesztését is, ez azonban azért nem jó megoldás, mert ilyen esetben a türelmi idő végén az ügyfélnek egyben kell befizetnie az elmaradt összeget.  A bankok egyébként törlesztési nehézségek esetén egyedi döntés alapján módosítják csak a hitel lejáratát, vagy függesztik fel a törlesztést, vagyis az egyedi elbírálás feljogosítja a bankot a kérelem elutasítására.

Újra egyeztetnek a magáncsőd bevezetéséről a minisztériumok.

A magáncsőd intézményének bevezetése eddig is indokolt lett volna , de most, a pénzügyi válság berobbanásával különösen aktuális lenne.

A magáncsőd lehetőséget adna azoknak, akik eladósodtak - legyen szó lakáshitelről, autóról vagy közüzemi számlákról -, és nem tudnak fizetni; hogy "ne maradjanak adósok életük végéig".

Az intézmény lényege, hogy mielőtt végrehajtásra kerülne a sor, a bíróság felszólítja a feleket, hogy tárgyaljanak.

Megegyezhetnek abban, hogy a hitelező átütemezi a visszafizetést, alacsonyabb részleteket ad, vagy elengedi a kamat egy részét, esetleg egy időre felfüggesztik a visszafizetést.

Ha nem sikerül megegyezni, akkor a bíróság hoz egy határozatot, figyelembe véve az adós körülményeit, amiben megszabják, hogy hány év alatt havonta mekkora összeget kell visszafizetnie. Ha szükséges, a bíróság alkoholelvonó terápiára, munkavállalásra, adósságkezelőkkel való együttműködésre is kötelezheti az adóst.

Ha teljesíti a feltételeket, a megszabott idő letelte után a hitelből fennmaradó rész nem jár a hitelezőnek, az adós felszabadult.

A magáncsődről 2001-ben készült már egy törvénytervezet, de végül nem került a kormány elé. Később, 2004-ben Göncz Kinga, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium akkori államtitkára kezdeményezte újra a bevezetését de akkor nem lett semmi a kezdeményezésből.

Most az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium tájékoztatása szerint a magáncsődről szóló törvényjavaslat tárcák közötti egyeztetése zajlik. Ezt követően, várhatóan január végére, az elkészült tervezetről átfogó tájékoztatást ígérnek.

Világgazdaság írása szerint, eltörölnék vagy 35 évről 40-re emelnék a lakástámogatás korhatárát, a módosítások tavasszal kerülnének az Országgyűlés el a kormány részéről az úgynevezett szocpol-támogatás módosításáról szóló híreket nem erősítették meg,  a kabinet a szabályozás átalakítására készül, többek között a korhatár tekintetében.

Az egyik változat szerint egy az egyben megszüntetnék a  támogatás igénybevételének jelenleg 35 éves korhatárát, a másik szerint pedig 40 évre emelnék azt. A kormány (pontosabban a kabineten belül ezzel foglalkozó szakemberek) ugyanis úgy ítéli  meg, hogy a 35 éves korhatár már nem életszerű, hiszen a gyermekvállalási időszak kitolódása miatt sokan eleve elesnek a  lakástámogatás lehetőségétől, az 5 milliós és 15 milliós összeghatár ugyanakkor nem módosulna.

Bár egyes hírek szerint a javaslatokról már folyik az egyeztetés a pénzügyi tárca és az államkincstár között, felsőbb szintű egyeztetések még nem folynak a javaslatról.