- Mikor mész nyugdíjba?
- Nem tudom...

Mára már az egyén felelősségét képezi a saját nyugdíjának biztosítása, és ez már alkotmányos kötelesség.

Kevesen gazdagodnak meg kockázatvállalás nélkül, és sokan sajnos az államtól várják, hogy megszüntesse az élet kockázatait. Nem annyira az számít mennyit keresünk, hanem az, mennyit őrzünk meg belőle, milyen keményen dolgozik nekünk a pénz és hány generáción keresztül sikerül megtartani. Szorgalmas tanult emberek az életük végén sem tudják megtartani kevéske spórolt pénzüket, az állam elveszi örökösödési, vagyonadó formájában.

Tudod, én olyan sok embert ismerek, akik napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra, évről évre felkelnek reggel, bemennek dolgozni, ott mindenfélét muszáj lenyelniük a feletteseiktől, akkor lehetnek éhesek, ha a főnök megengedi, akkor mehetnek szabadságra, ha éppen senki más nincs szabadságon stb. Sokan csak annyit kapnak amit ki kell fizetni a lakásra, az autóra, a gyerekekre, az élelemre, a biztosításokra, a részletekre stb. - és gyakran kevés marad ahhoz, hogy valamit felépíthessenek belőle.

Te vajon a többséghez tartozol aki ezzel elégedett, vagy talán jobban szeretnéd, ha több pénz állna a rendelkezésedre?