A legkedvezőbb hitelt kiválasztani, a felvett összeg után a lehető legkevesebb kamatot fizetni, ez minden hitelfelvevő kívánsága.

A kedvező feltételek az adós számára havi szinten az alacsony törlesztő részben nyilvánulnak meg, de nem mindegy, hogyan: a kezdeti feltételek állandóak, vagy változhatnak az idő múlásával. Fontos tisztázni, milyen befolyások érhetik a hitelt a teljes futamidő alatt, s melyek az időben fix, és melyek a változó tényezők. 

A fogyasztási és jelzáloghitelek zömét annuitásos, vagyis állandó törlesztő részekre osztott konstrukcióban kínálják a pénzintézetek. Ez azt jelenti, hogy a hitel felvételekor megállapított összeget a teljes hiteldíj mutatóval (THM) éves szinten meghatározott értékkel a futamidőnek megfelelően felszorozzák, majd a kapott értékből levonják az induló banki költségeket - például folyósítási díj, hitelbírálat díja - végül annyi hónapra osztják, ahány hónapra az ügyfél a hitel visszafizetését vállalta. Az így megkapott törlesztőrész fix, ezt kell minden hónapban az ügyfélnek a bank rendelkezésére bocsátania. Ez azonban csak a váza a hitelkonstrukcióknak.

Kamat és rizikó

Ha valaki forintban veszi fel a hitelét, akkor változó tényezőként a szerződésben meghatározott kamat lesz hatással az általa visszafizetendő összegre. Az ügyfelekkel közölt kamat ugyanis két részből áll: egy indexből, ami a bankok számára elérhető forrásköltséget mutatja - ez általában a bankközi kamat -, és egy kamatfelárból, ami a pénzintézet nyeresége az összeg kihelyezésén.

Az idők során a forrás költsége a hitelező intézettől függetlenül változhat, annak függvényében, hogy a bankközi piacon olcsóbban vagy drágábban jut-e hozzá a szükséges pénzmennyiséghez. Ennek a kockázatnak a kezelésére évente, félévente változó kamatokat állapítanak meg a bankok az egyes finanszírozó konstrukciókban. Az irányadó kamat változásával párhuzamosan a kamatperiódus végén az ügyfelek értesítést kapnak, hogy a fennálló tartozás kamata változott-e, s ha igen, az hogyan érinti a következő kamatperiódusban fizetendő törlesztőket

Devizában felvett hiteleknél a kamatok szintén indexhez kötöttek, ezek mozgását az adott nemzeti bank irányadó alapkamatának változása befolyásolja.

A devizakonstrukciók esetén azonban a kamatok időbeli változásán túl egy további tényezővel is számolni kell: az árfolyamkockázattal. Mivel ezek a hitelek az ügyfelek számára ugyanúgy forintban öltenek formát, mint a hazai forrású hitelek - forintban folyósítják őket, és a törlesztésük is forintban történik -, ezért gyakran előfordul, hogy az igénylő nem számol a forint és a hitel devizanemének árfolyamváltozásából adódó kockázattal.

Pedig a szerződéskötéskor a bank által jóváhagyott hitelösszeget a folyósítás napján érvényes deviza vételi árfolyamon átváltják a hitel devizanemére, és a fennálló tartozás összegét az egész futamidő alatt így tartják nyilván. A havi esedékesség megfizetésekor a fordulónapi eladási árfolyamon számolják ki az adós által forintban megfizetendő havi devizatörlesztést, s ezzel csökkentik a fennálló tartozás összegét. Az ügyfél így a deviza eladási és -vételi árfolyam pénzintézettől függő 1,5-4 százalékos különbözetét és az árfolyam időbeli elmozdulását egyaránt megfizeti.

Kétirányú kilengés

A havi törlesztő rész tehát a kamatperiódus elején megállapított devizaösszeg fizetésnapi forintösszegét veszi fel, ami az adott deviza és a forint egymáshoz viszonyított átváltási arányától jelentősen függ.

Szerencsére az árfolyam elmozdulása nem egyirányú folyamat, az idők során a forint erősödése és gyengülése éppúgy előforduló jelenség. Ami fontos, hogy hosszú távon mennyire kiegyenlített az árfolyam kétirányú kilengése. A fedezetlen devizahiteleket ugyanis több évre, a jelzáloghiteleket akár több évtizedre veszik fel, így az árfolyam hosszú távú trendje határozza meg az teljes futamidő alatt törlesztett összeget.

A forint árfolyama Közép-Európa többi felzárkózó gazdaságának devizájával együtt stabil, nagyobb kilengésektől mentesen az árfolyamsáv erős oldalán mozog 2000 óta.

Kedvező, de kockázatos

A forint hosszú távú leértékelődésétől a jövőben sem kell félni, de időszakos gyengülések természetesen előfordulhatnak. A forint- és devizahitelek közötti választást az határozza meg, hogy a hitelkamatok különbözetét ellensúlyozza-e az árfolyam változásából adódó kockázat. A piacon elérhető euró-, svájcifrank- és az újabban megjelenő jenhitelek közül legkedvezőbb a jen kamatozása, azt követi a svájci franké, végül az euróé zárja a sort.

 Az árfolyamok mozgását tekintetve azonban már másképp alakul a sor: az euró és a svájci frank árfolyammozgása kiszámítható, a jen alakulása viszont az öreg kontinenstől független gazdaságpolitika miatt kiszámíthatatlan az európai befektetők számára.

Jelenleg a jenhitelek alacsony kamatuk miatt jóval alacsonyabb havi törlesztőrészt eredményeznek, mint a többi devizahitel. Az MNB és PSZÁF közös nyilatkozatban figyelmeztet a jenalapú hitelek kockázataira, amely nemcsak az egyén, hanem a hitelt adó bankok szintjén is fokozott veszélyeket rejt. Eddig két hitelintézet, az OTP és a K&H vette fel palettájára a jenalapú finanszírozás lehetőségét.

Változó futamidő

Az árfolyamváltozásból adódó kockázatok vállalása a hitelfelvevő saját döntése, ám a kockázat kiszámíthatóbbá és vállalhatóbbá tétele a pénzintézeteknek is érdeke. Ha ugyanis az ügyfél számára előre tervezhető a havi törlesztési teher, akkor kisebb eséllyel fog nemfizetésbe futni, ezáltal kevesebb lesz a bedőlt hitelek aránya is.

Az árfolyammozgásból származó kockázatok kiegyensúlyozására fejlesztették ki a fix törlesztő részletű, változó futamidejű hitelkonstrukciókat. Ennek lényege, hogy a havi forint törlesztő résznek az induláskor megállapított összeghez mért árfolyamváltozásból adódó eltérésével folyamatosan korrigálják a tőketartozást.

A fixált havi törlesztő összegért cserébe a törlesztés időtartamát növeli meg a hitelintézet, ha a forint gyengülése miatt a korrekciókból további tartozás keletkezne. Így előfordulhat, hogy egy 60 hónapra felvett hitelt 65 vagy 70 hónapig fizet az ügyfél, viszont egész idő alatt jól tervezhető kötelezettsége van, így nem éri váratlan meglepetés a havi megélhetés során.

A tervezhető havi hitelköltség biztosítására az árfolyamfedezés lehetősége is fennáll egyes pénzintézeteknél. Ennek lényege, hogy egy előre megállapított plafonnál magasabb árfolyammal nem kell az ügyfélnek számolnia, a fölött a hitelező átvállalja a havi többletköltség megfizetését. A szolgáltatásnak természetesen ára van, ami a magasabb THM-ben nyilvánul meg az adós számára.

A devizahiteleknek sokáig fontos szerepük lesz nálunk, hiszen a várhatóan leghamarabb 2014-ben bevezetendő euróért még számos területen fejlődnie kell a gazdaságnak. Attól pedig nem kell félnünk, hogy idővel benne ragadunk egy kedvezőtlen hitelben, hiszen a bankok közötti verseny egyre élesebb, a lakossági piac egyre telítettebb, így a pénzintézetek újabbnál újabb konstrukciókkal és a hitelkiváltás lehetőségével a jövőben is keresni fogják az ügyfeleket.