Önerő helyett, vagy az önerő kiegészítéseként?

Önerő bevonása nélkül, kizárólag a megelőlegező kölcsön és lakáshitel igénybevételével megvalósítható-e az adásvétel?

Feltételeztük, hogy egy fiatal házaspár 15 millió forintos új építésű 2 szobás megyeszékhelyi  ingatlant vásárol. Ez lesz az első lakásuk és önerőt nem szeretnének bevonni. A lakáslízinget kizártuk, mivel ha már adott a lehetőség, akkor a megelőlegezett támogatásból és lakáshitelből vásárolnák meg az ingatlant.

A bankok eltérően járnak el, van ahol - hogy ha az eladó is belemegy az önerő nélküli szerződésbe -, elfogadják önerőnek a megelőlegező kölcsönt a különbözetre pedig forint és deviza alapú hitelt ajánlanak.
 

Akad  pénzintézet, ahol 5 % és 10 % közötti önerőt mindenképpen előírnak és a saját erő kiegészítéseként adják a megelőlegező kölcsönt és a lakáshiteleket.

Az első csoportba tartozik az OTP Bank, a CIB Bank és a Raiffeisen Bank.
A másik kategóriába az Erste Bank, a K&H Bank és a Budapest Bank tarozik. A Kereskedelmi és Hitelbank 10 %-ot, a Budapest Bank 5 %-ot kért, az Erste Bank a saját hitelfedezeti számításai alapján egy köztes megoldást ajánl.

Miután a bank ajánlatát végighallgattuk és a jövedelemvizsgálaton sem bukunk el, megkezdődhet a lakáskeresés. Arra fel kell készülni, hogy az új lakások eladói biztosítékként néhány százezer forintot mindenképpen kérnek az adásvételi szerződés aláírásakor, valamint a banki költségek is elvisznek párszázezer forintot.

Ha ragaszkodunk a 100 %-os finanszírozáshoz, akkor helyezzük az eladó által kért összeget ügyvédi letétbe azzal a feltétellel, hogy ha a bank átutalta a teljes vételárat, akkor a letétbe helyezett összeg visszajár.

A lakáslízing igénybevételekor az a különbség, hogy az építtető és a lízingcég megállapodást köt egymással és készültségi foknak megfelelően történik a finanszírozás, a mi esetünkben, főleg, ha az építkezést másik bank finanszírozza, csak az épület elkészülte után folyósít a bank.