A megugrott törlesztőrészleteikkel nem sokat kezdhet, most az aki devizában adósodott el, első pillantásra jó megoldásnak tűnhet a hitel kiváltása más, esetleg jobb kondíciójú kölcsönnel, például a frankot euróalapúval, ám ez sokak számára nem járható út. Devizában is lehetne törleszteni, de...

Többen kérdezték, hogy miért nem lehet devizában törleszteni a bankoknál, mert inkább megveszik a devizát és abban befizetik, akkor nem a banki árfolyam mellett kellene törleszteniük.

Egyes bankoknál lehetséges, másoknál nem devizában törleszteni. Az Erste Banknál például van lehetőség devizában törleszteni, de jelenleg kevesen kapják a fizetésüket például svájci frankban. Az MKB-nál is lehetséges a devizában való törlesztés.

A K&H Banknál csak forinttörlesztés van és ez a helyzet a Raiffeisen Banknál is, bár itt a devizában történő törlesztési módot megválaszthatod a hitel igénylésekor, de ezzel eddig kevesen éltek.

Akinek nincs svájci frank/euro megtakarítása vagy jövedelme, mindenképpen meg kellene vásárolnia a devizát a törlesztéshez. Ez havonta plusz tevékenységet, és időráfordítást igényel.

Most jól jöhet a Magyarországon jellemző hitelezési gyakorlat.

Jelenleg a rohamosan gyengülő forint jelent komoly fejtörést a bankok számára, hiszen a magas forint árfolyam miatt a forintban nyilvántartott tőke értéke közelíti a fedezetül bevont ingatlanok értékét, ez főleg a magas finanszírozású hiteltermékek esetében jelent most tényleges problémát.

A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy 2008. júliusa és 2009. februárja között a forint 29 százalékkal drágult az euróval, negyvennel a svájci frankkal, és 89 százalékkal a japán jennel szemben.

A bankok pedig most jellemzően kisebb arányban hitelezik az ingatlanokat, és kevesebb hitelt is adnak, mint a válság elmélyülése előtt, így a nagyobb kölcsönöket nem is lehet kiváltani. Az elmúlt hónapokban az adósságrendező hitelek piaca gyakorlatilag leállt.

A hitelkiváltással ráadásul realizálod a most elszenvedett árfolyamveszteséget is, mert az elszámolás forintban történik, így a tartozásod akkor is több lesz, mint volt, ha a forint visszaerősödne korábbi szintjére.

A biztosítékkal is baj lehet, még ha jó adós vagy is.

Abban az esetben, ha tartósan olyan helyzet áll elő, hogy a hitelbiztosíték, vagyis az ingatlan, kevesebbet ér, mint a tartozás, akkor a banknak lehetősége van arra, hogy részbeni visszafizetést, vagy pótlólagos biztosítékot kérjen.

A hitelfedezet két okból tud elérni egy olyan szintet, amelynél a bank fentiekben ismertetett lépéseire sor kerülhet vagy az ingatlanpiacon következnek be olyan változások, hogy az adott ingatlan veszít az értékéből, vagy a tartozás összege nő meg.

A kormány garanciát vállal.

A kormány elkészített egy javaslatot, melynek értelmében azok a lakáshitelesek, akik önhibájukon kívül elveszítik az állásukat, megállapodhatnak a bankjukkal alacsonyabb törlesztőrészletről, az állam pedig maximum két évig garanciát vállal a későbbi fizetésre.

A fennmaradó részt természetesen később ki kéne fizetni a tervek szerint, azonban a kormány maximum két évre garanciát vállalna, így a bankokat nem terhelnék a kockázatok.

A lényeg az lenne, hogy az adósok nem egyedileg kapnák meg az állami garanciát, hanem mindenkit megilletne, akik beleesnek az érintett körbe, így már ennek tudatában tárgyalhatnának a bankjukkal a törlesztőrészlet csökkentéséről.

A konkrétumok egyelőre homályosak, nem tudni például, hogy meddig lehetne csökkenteni a törlesztőrészleteket, mi lenne az a minimális összeg, amire a kormánygarancia vonatkozna.

A következő napokban egyeztetnek a bankokkal, hogy kidolgozzák a részleteket, várhatóan a jövő heti kormányülésen megszületnek a konkrét döntések, de kérdés, hogy mekkora az az összeg, amit jelenlegi helyzetben a devizahitelesek vállalni tudnak havonta.

Az állami garancia a 2008 szeptember elseje előtt felvett hitelekre vonatkozna a kormány tervei szerint, ugyanis aki azóta vett fel hitelt, annak már tisztában kellett lennie a válsággal.