Aki mer, az nyer. Szabadon forgatható saját tőkét, adókedvezményt és időt. De veszíthet is. Akár pénzt, lakást is egyszerre. 

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei első félévben alig 17 százalékkal nőtt a szerződések száma, míg a kölcsönök összege harminc százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A támogatott hitelek aránya folyamatosan csökken: tavaly már az összes lakáskölcsönnek alig negyede tartozott ide.

Az okok között bizonyára előkelő helyet foglal el a kötelezően elvárt önerő, amelynek mértéke bankonként változik ugyan, ám a vételár harminc százalékánál sohasem kevesebb.
 

Lakáslízing esetén azonban akár a teljes vételárat fizetheti helyettünk a lízingcég. Ráadásul hosszadalmas ügyintézés helyett két hét alatt nyélbe is üthetjük a szerződést. A fentiekért cserébe az állami támogatású hitelekhez képest magasabb havi részlettel számolhatunk, ám ez még mindig jobb, mint albérletért fizetni ugyanennyit.

 Nyílt végű lízingszerződéssel vásárolt lakás esetén például csak a lakás nettó értéke után kell kamatot fizetni, míg az áfa kamatmentesen törleszthető a teljes futamidő alatt. Ez akár több tízezer forint havi megtakarítást eredményezhet. (Az áfát ugyanis a lízingbeadó visszaigényelheti, mivel tevékenysége ez esetben szolgáltatásnak minősül.)

A két lízingfajta közötti különbség abban áll, hogy zárt lízing esetén az ügyfél már a szerződéskötéskor nyilatkozik a tulajdonos személyéről, míg nyílt végű szerződésnél csak a futamidő lejártakor kell kijelölnie a vevőt.
 

Így az utóbbinál a lakásszerzési illetéket a szerződéskötéskor és a vevőkijelöléskor is meg kell fizetni, míg az első esetben csak a szerződéskötéskor. Lízing révén történő lakásszerzés után nem jár állami támogatás, viszont léteznek olyan banki konstrukciók, amelyek már a futamidő alatt lehetővé teszik a hitelre való átváltást, így például érvényesíthető a használt lakásokra járó félszocpol.

Nem közvetlen nyereség ugyan, de a minőségi lakáscserére készülők számára nagy előny, hogy bizonyos lízingszerződések esetén a régi lakást nem kell az új vásárlásakor rögtön elkótyavetyélni. Marad egy évünk kivárni a legjobb ajánlatot.

 A vállalkozások még többet nyerhetnek az üzleten, hiszen nem meglévő tőkéjüket kell feláldozniuk iroda, telep vagy műhely vásárlására, viszont a költségeket és az amortizációt elszámolhatják.

A lakáslízing számos előnye mellett kockázatokat is rejt.

Az már a lakáshitelezés témaköréből ismert jelenség, hogy a bankok szemrebbenés nélkül elárverezik a nem fizetők lakását. Késlekedni a lízingelőknek sem tanácsos. A lízingbeadó sem vár tovább három hónapnál: a türelmi idő után a lakást értékesítik vagy új lízingbe vevőt keresnek. Végül elszámolnak.

Az viszont újdonság, hogy a lakással együtt az addig befizetett pénzt is elveszíthetjük. Akár a futamidő vége előtt pár hónappal, ha a lízingbeadó cég csődbe megy.
 

A lakás ugyanis - a lízingszerződések alaptételeként - a futamidő végéig a lízingbe adó cég tulajdonában marad, a vásárló csupán használja azt - így adott esetben a lízingelt ingatlan a csődvagyon részét képezi, így a hitelezők rendelkezhetnek felette.

Sokáig kérdés volt, hogy a lízingbevevő bérbe adhatja-e ingatlanát, de a gyakorlatban erre a legtöbb lízingcég engedélyt ad. A "más tulajdonos-más lakó" felállás a hétköznapi ügyintézést is körülményesebbé teszi: a kötelező lakásbiztosítás kedvezményzettje például a lízingbeadó.