Hitelből fizetett hitelek

A lakosság jelentős része meglévő hiteleit próbálja újabb hitellel kiváltani. Akad, aki a megszorítások hatására „megrogyott” életszínvonalát igyekszik hitelekkel fenntartani.
 

Részletfizetési esélyek


Mit tehetünk annak érdekében, hogy a bank hajlandó legyen átütemezni hitelünk visszafizetését?

Ha az ügy már a követeléskezelőnél van, mindenképpen jelentkezzünk a felszólító levél kézhezvétele után. A tartozás rendezésének szándéka – párosulva az arra való képességgel – elkerülhetővé teheti a bírósági eljárás lefolytatását. Gondoljuk át háztartásunk teherviselő képességét, ennek tükrében kérelmezzünk esetlegesen részletfizetési lehetőséget.


A követeléskezelők bizonyos keretek között részletfizetési megállapodásokat köthetnek, illetve az adós kérése alapján jelezhetik megbízójuknak az adós egyéb kéréseit is (törlesztés átütemezését, hitel kiváltását). A bankok rugalmassága egyénileg változó, általánosságban azonban elmondható, hogy bizonyos kereteken belül a hitelintézetek is megpróbálják megtartani a szerződéseket. Csak végső esetben mondják fel őket, ha az adós részéről nem mutatkozik készség és képesség a tartozás rendezésére

 

Érzékeny ingatlanalapú hitelek


Jelzáloghiteleik nem fizetése miatt is egyre többen kerülnek adóslistára. Tapasztalatok szerint sokkal előbb hagyja valaki gépjárműlízingjét, áruhitelét bedőlni, mintsem lakását kelljen „beáldoznia” az ügyletbe. A jelzáloghitelek fizetésénél ezért sokkal Nagyobb a fizetési fegyelem.


A bankok rugalmassága változó


Ha behajtásra kerül sor, először a pénzintézet kísérel meg pénzéhez jutni. Tapasztalatok szerint a kétes követelések mintegy harminc százalékát sikerül saját erőből, kilencven napon belül behozni. A fennmaradó hányadot vagy jutalék fejében – ez az összeg nagyságától és a követelés keletkezésének időpontjától függően 2,5 százaléktól 25 százalékig változik, - adják ki behajtásra, vagy egyszerűen eladják a követelést.

Az áhított lista

Abban az egyesület és a bankok is egyetértenek, hogy amíg nem létezik pozitív adóslista és nem születik meg a magánszemélyek csődjének intézménye, addig az ügyfelek csak rosszul járhatnak.

A magáncsőd intézménye lehetővé teszi, hogy nemcsak vállalkozások, de magánemberek is csődeljárást indíthassanak saját maguk ellen. A szabályozásnak az lenne a lényege, hogy az érintettek ne váljanak hajléktalanná, vagy a lakásmaffia áldozataivá. A magáncsődeljárás persze nem szabadítaná meg az adóst tartozásaitól, mivel a jogszabály pontosan meghatározná, hogy kik, milyen típusú adósság esetén, milyen kötelezettség mellett vághatnának bele. (Csődvédelmet betegség, családi tragédia, illetve munkájuk elvesztése miatt fizetésképtelenné váltak kérhetnének.) Németországban 1999-ben vezették be a magáncsőd intézményét, így lehetővé vált, hogy a fizetésképtelen magánszemély több év alatt megszabadulhasson adósságaitól.

Megoldás lehetne?

A Teljeskörű Hitelinformációs Nyilvántartás, vagyis a pozitív adóslista a tervek szerint 2008 tavaszától működhetne itthon. Ebbe a rendszerbe már nemcsak a „rossz adósok”, de a „jók” is bekerülnének. Az ügyfelek adatait tartalmazó központi adatbázis jelentősen könnyítené az ügyintézést: a bank megismerhetné a nála jelentkező ügyfelek előtörténetét, így a hiteligényt is könnyebben bírálhatná el. Ráadásul jelenleg csak azoknak az adatai kerülnek fel egy központi adatbázisba, akik kilencven napon keresztül nem fizettek. Az új nyilvántartás viszont a rendesen fizetőkről is szolgáltatna adatot, ami azért is lenne kedvező, mert így a jó ügyfelek jobb ajánlatot kapnának.

Az adatvédelmi biztos szerint a pozitív adóslista adatvédelmi szempontból aggályos. A bankok viszont több tanulmányt is felsorakoztattak szükségességének bizonyítására. Az igazságügyi tárca javaslata szerint minden ügyféladat felkerülne a nyilvántartási rendszerbe, de azt csak akkor lehetne lehívni, ha az ügyfél ehhez hozzájárul: vagyis csak akkor, ha hitelt kér egy banktól, vagy éppen váltani szeretne. Így a nyilvántartás valóban az ügyfél könnyebb ügyintézését, olcsóbb hitelét szolgálná. Egyelőre azonban várnunk kell, a javaslatot „parkolópályára” tették.
 

A pozitív adóslista remélhetőleg a pénzintézeteket is fékezi majd hiteltermékeik túlzott kiajánlásában, a magáncsőd bevezetése pedig határozottan óvatosabbá teheti őket. Míg ma nem évülnek el a követelések, így a követelésbehajtók akár évtizedekig járhatnak az adós nyakára, addig egy ilyen intézmény meghonosításával az ügyfél csődjét a bank is megszenvedné, ami nyilván egyiküknek sem célja.