A kormány a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességre vonatkozó törvényt elfogadta csak egy " kicsit" átírta, mert az eredeti törvény az úgy szólt, hogy annak a  lakáshiteleseknek akinek szeptember 30. után szűnt meg az állása, és azóta is regisztrált munkanélküli, és csak az az ingatlana van, amire a kölcsönt felvette és abban is lakik, de a hitelösszeg nagysága nem haladhatja meg a 20 millió forintot, ( azok is jogosultak, akiknek ugyan van más ingatlanuk, de azon másnak haszonélvezeti joga van, vagy több tulajdonosa van.) két éven keresztül havi 10 ezer forintot kell csak törlesztenie, az állam pedig az eredeti törlesztőrészlet különbözetéért kezességet vállal. Ha pedig az adós két év után sem tudja az kifizetni a törlesztőrészletet, akkor a két év alatt felhalmozott különbözetet a banknak kifizette volna az állam.

Nem tudom mennyire lesz ez segítség az adósnak, mert tulajdonképpen az elfogadott mentőövből áthidaló kölcsön lett, ugyanis a parlament arra bólintott rá, hogy a nehéz helyzetbe került adós egy kedvezményes kamatozású áthidaló kölcsönt vehet fel a lakáshitele törlesztésére amelyben vállalja, hogy két éven keresztül havonta legalább 10 ezer forintot törleszt a lakáshiteléből. Az áthidaló kölcsönt pedig 10 év alatt kell kifizetnie, de legfeljebb annyi lehet a futamideje az áthidaló kölcsönnek, mint ameddig a lakáshitele tart. Az állam az áthidaló kölcsönre vállal kezességet.

A törvény lényege, hogy az az adós is felvehet áthidaló kölcsönt a bankjától a lakáshitel
törlesztésére, akinek épp nincs semmilyen fedezete. A kölcsön felvételére a bank ugyanis
fedezetet kér, ám a lakása a jelzálog miatt nem lehet az, és mivel munkanélküli, ezért jövedelme sincs. Az állam ezért kezességet vállal az áthidaló kölcsönre, hogy azt biztosan megkapja a banktól.

De mindennek ára van, az áthidaló kölcsönnek is van kamata. Igaz, sokkal kevesebb, mint a kereskedelmi bankok kamatai, mértéke a BUBOR háromhavi átlaga, jelenleg ez körülbelül 8-9 százalék. Ha pedig nem tudja visszafizetni, akkor az állam kifizeti helyette a kölcsön törlesztőrészletét, de később az APEH-en keresztül adó formájában behajtja a lakáshitelestől. Hogy pontosan ez mit jelent, az a törvényből nem derült ki.

Számoljunk kicsit, ha egy család a 100 ezer forintos törlesztőrészeletből csak 10 ezret tud
visszafizetni, akkor két éven keresztül ennyit fizet, a különbözetre pedig a bankjától felvesz 2 160 000 forintos áthidaló hitelt. Ennek törlesztését pedig csak 2011-ben kezdi meg.

De mi lesz két év múlva? Mi van, ha akkor sem tudja fizetni a lakáshitelt, illetve az áthidaló kölcsönt és kamatait? Akkor az állam elveszi a lakását?

Mi lesz azokkal akiknek van munkájuk de mégsem tudják a megemelkedett törlesztő részletet fizetni? Aki pedig igénybe veszi annak nem lesz érdeke munkát vállalnia, mert akkor ismét a megemelkedett törlesztőt kell fizetnie a felvett áthidaló kölcsön kamataival egyetemben.

Jó lenne ha a bankok rugalmasabbak és nyitottabbak lennének, mert van aki az eddigi 100 ezer forintos törlesztő részletét, mely megemelkedett 180 ezer forintra már nem tudja vállalni, de egy 140-150 ezer forintos törlesztést még igen.

Érdemes lehet körbenézni, hogy  egy hitelkiváltással mekkora megtakarítást lehet elérni, mert ha például az egy egy éve felvett 10 millió forintos (47 320 CHF) lakáshitel kezdő törlesztőrészlete 68 ezer forint volt( 400 CHF) , míg most a gyenge árfolyam miatt már 88 ezer forint( 400 CHF ).

Számításaim szerint egy havi 20 538 forintos megtakarítást lehet elérni a hitel kiváltásával a futamidő kitolása nélkül, az új banknál pedig ugyanúgy a 47 320 svájci frankkal fog az adós tartozni, függetlenül az aktuális forintárfolyamtól.